Naptártervezési ötletek

Sziasztok!

A legutóbbi bejegyzés óta sajnos nagyobb szünet telt el, mint az terveztem. Mindazonáltal köszönöm az írásra való ösztönzést, illetve visszajelzéseket!

A mostani téma egy adott szezon megtervezéséről és az azzal kapcsolatos szempontokról fog szólni. Sokat gondolkoztam rajta, hogy nem vagyok-e elkésve május elején egy ilyen témával, mikor a mezőny egy része már február óta vitorlázik/válogatózik, illetve már az első ranglista verseny is megrendezésre került. Sőt, alapvetően már ősszel illik elkezdeni a következő szezon tervezését. Végül azért csak sikerült meggyőzni magamat arról, hogy lehet ez még jó egy utolsó utáni pillanatként, hisz a szezonnak (elvileg) még mindig csak az elején járunk és a tervezett edzés- és versenynaptár a vitorlázóknál amúgy is részben flexibilis szokott lenni :) .

Az adott szezon edzés- és versenyprogramjának összeállítása komoly tervezést igényel, mert az éves célkitűzést szem előtt tartva számos tényezőt kell figyelembe venni:
-        edzésnapok száma (koncentráltan versenyek előtt, vagy egyenletesen elosztva)
-        edzésmunka fajtája (manőverek, technikai tudás, mezőnyvitorlázás, szabályismeretek, elméleti stb. stb)
-        csúcsversenyek
-        fontosabb versenyek/tétversenyek (pl. válogatók)
-        kisebb felkészítő versenyek
-        logisztikai lehetőségek
-        szárazföldi edzések
-        családi programok.

Ezek a szempontok, melyeket még biztosan lehet bővíteni, jó kiindulópontok ahhoz, hogy a maga szintjén mindenki, talán egy kicsit más-más prioritás mentén, de összeállítsa az éves naptárát. Az éves naptárat érdemes fázisokra osztani.
A klasszikus felosztás az alábbiak szerint néz ki:
-        tavasz – bevitorlázás, felkészülés, edzésmunka (akár hazai, akár nemzetközi versenyeken)
-        nyár – további edzés, illetve ranglistaversenyekre való koncentrálás, EB/VB és Bajnokság, mint csúcsverseny(ek)
-        ősz – „kifutási” időszak, szezon lezárása, levezető edzések/versenyek
-        tél – jellemzően csak fizikai felkészülés, illetve elméleti előadások

Ezen felosztás szerint tervezett naptár egy univerzális megoldást tud nyújtani. Sokan vitorláznak ilyen rendszerben, ami tulajdonképpen jó rendszer, bár a kitűzött céltól függően van egy problémája: téltől - kora tavaszig mintegy 3-4 hónapos szünet jellemzi. Némi „felüdülést” jelent persze, amikor egy téli vitorlázás be van iktatva.
Hmm, ha most megnézem a pulai Mikulás Kupát szervező Vega Yacht Club által küldött részvételi statisztikát, akkor a decemberi versenyükön már 1994 óta vesznek részt magyarok…amúgy 1992 óta rendezik meg azt a versenyt. Szóval réges-régen nekem is ez a verseny volt az év utolsó versenye, illetve a téli holtszezont minimálisan megtörő verseny, mint ahogy sok mai vitorlázónak is.

Mindazonáltal ez a pár hónapos kihagyás jellemzően lelassítja a tanulási folyamatokat, a hajókezelési technikák automatizálását és elnyújtja a rutinszerzés idejét. Természetesen az felfogás kérdése, hogy ki milyen tempót diktál és ki milyen célokat tűz ki magának pl. az ifjúsági hajóosztályokban. Azért előnye is van ennek a rendszernek, pl. hogy tavasszal mindenki rendkívül „éhesen” és koncentráltan áll neki a szezonnak, ami edzői oldalról azért megkönnyíti az edzések levezetését.

Már jó ideje van egy trend, ami ezt a felosztást egy kicsit módosítja, illetve az arányokat eltolja. Ezen trend alapján a klasszikus rendszer felosztását az alábbiak szerint lehet újraértelmezni:
-        tél-tavasz – felkészülési edzés vagy verseny (nemzetközi), válogatózás kezdete
-        tavasz – további felkészülés és válogató versenyek, magyar ranglista versenysorozat kezdete
-        nyár – ranglistaversenyek, edzések (hazai/nemzetközi)
         - 1. csúcsverseny, azaz EB vagy VB
         - 2. csúcsverseny, azaz Bajnokság
-        ősz-tél – ideális esetben helyszínbevitorlázó edzések/versenyek, válogatózásra felkészülés (részben hazai/nemzetközi)

Ennek a trendváltozásnak több oka is van. Az egyik, hogy van egy nemzetközi nyomás, hiszen ha az élmezőny többet vitorlázik és rutinosabbak, akkor ahhoz, hogy fel tudjuk venni velük a versenyt, a holtszezont lehetőség szerint le kell csökkenteni. A másik, ami részben ennek a következménye, hogy minden sokkal specializáltabb lett...mint ahogy az élet minden területén. Az edzők is több hajóosztály helyett „csak” 1, max. 2 hajóosztályra fókuszálnak, így a specializált szaktudás átadásához, illetve magához a tanításhoz több időre van szükség. Talán oknak lehet még említeni a hagyományokkal rendelkező nagyobb nemzetközi versenyek időpontjaihoz való igazodást is. Ezek a versenyek jó mércék az EB/VB felkészülés során, amik jó esetben a tervezett felkészülési időszak vége felé esnek, kevésbé ideális esetben pedig számunkra túl korán vannak és ezért kell a klasszikus felosztáshoz képest korábban kezdeni a felkészülést.
Ez az egész egy részben öngeneráló folyamat is, ami nézőpont szerint jó, vagy kevésbé jó irányba mutat. Jelenleg ez van és ebben kell megoldásokat találnunk.

Hazai viszonyokra vetítve a felkészülési fázisok eltolódása köszönhető még annak is, hogy ma már több lehetőség áll a versenyzők rendelkezésére, mint korábban a ’70-es ’80-as, de akár még a ’90-es években is. Sokan az ősztől tavaszig tartó holtszezonban akár már havi 1-1 edzőtáboron, vagy versenyen is részt tudnak venni. Az aktívabb téli vitorlázás során a vitorlázott napok száma értelemszerűen megnő, így a versenyző egyenletesebben tud rutinban maradni, illetve az adott mozgások automatizálására még több idő áll rendelkezésre.
Ebben a rendszerben talán „hátránynak” vagy inkább megoldandó feladatnak lehet tekinteni viszont azt, hogy mindig van valami, amire készülni kell. A sűrű versenyprogramba nehéz beilleszteni az elvárt edzésnapok számát, ezért az adott edzések kihagyását a rendszer nehezebben tolerálja. Jellemzően a fizikai felkészülésre szánt idő is lecsökken, tehát ennek az elkezdésénél is időben kell kapcsolni.

Felosztási rendszertől függetlenül mindegyik fázisnak megvan a maga kis teljesítménygörbéje, aminek a csúcsát nyilván minden edző megpróbálja a fontosabb versenyek közelébe időzíteni. Sőt, ha már ennyire boncolgatva van a téma, akkor arról is lehet pár szót említeni, hogy az edzés- és versenynaptár összetétele mondjuk egy opés csapat életében, akik 8-15 éves koruk között vitorláznak, más az opézás kezdetén, mint a vége felé. Nyilvánvalóan az első években arányaiban több edzésre van szükség, mint versenyre. Ez természetesen a rutin megszerzésével és egy esetleges magasabb cél kitűzésével a versenynapok száma felé tolódik el.
Az edzés- és versenynapok közötti arány nem csak pl. egy 7 éves ciklust tekintve változik, hanem éves szinten az egyes fázisokban is. Értelemszerűen a felkészülési időszakokban több edzés (akár edzőverseny) van, míg a csúcsverseny környékén már kevesebb.

Hogy ne csak ez a sok elmélet legyen itt, ezért beletúrtam a mappáimba és példaként megmutatom, hogy bő 10 évvel ezelőtt milyen versenynaptár alapján készültek korábbi tanítványaim (Gyapjas testvérek, Vadnai testvérek, Wolf testvérek, Huszka, Bors és még sokan mások :) ).
Alább egy 2006-os és egy 2008-as naptár látható. Az előbbinél még csak 2 éve vitorláztak az akkori versenyzőim többsége, így nem is volt fő cél az EB/VB-re való válogatózás. (Igaz Benji kijutott az EB-re és ott a legjobb legfiatalabb lett a maga 20. helyezésével.) Viszont a 2008-as naptárnál már jól látható, hogy egy magasabb célt tűztünk ki és ennek megfelelően alakítottuk a naptárat.

Vitorlázott napok számát tekintve, ha összehasonlítjuk a két naptárat, akkor az alábbiakat kapjuk:

Ebből is jól látható, hogy a naptár megtervezése alá lett rendelve az éves célnak, illetve a versenyzők rutinjához lett igazítva.
Természetesen ez csak egy féle tervezet. Számos más elképzelés mentén lehet még naptárat kialakítani, amik szintén tudnak célrevezetőek lenni. Sőt manapság már csak a versenyek naptárba való "feltöltésével" legyen az kisebb vagy nagyobb veseny, már jócskán meghatározódik az éves edzés- és versenyterv.
Ez mondjuk látszik is a fenti két naptáron, hogy akkor más volt a rendszer adta környezet.

Összegzés: érdemes rászánni az időt az éves naptár alapos megtervezésére, akár egy 5 éves időszakot is szem előtt tartva. Az időben változó mennyiségű és különböző erősségű versenyek közé jól időzített edzésnapok betervezése is fontos az adott cél elérésében, mert Horváth Laci szavait idézve: „Annyi vagy, amennyit edzel”.