Optimist vitorlák

Sziasztok!

Az emberek (pláne egy blogíró) év végén/év elején mindig értékel, statisztikákat készít, leg-leg-leg rangsorokat állít fel. Alapvetően ez a bejegyzés is ehhez hasonló lenne…lett volna.
Három nagy statisztikai elemzésbe vágtam bele. Csak jelzem, hogy olyanba, amilyen még itthon nem készült!
Sajnálatos módon ebből az elemzésből az egyik teljesen megállt, mert nem beszerezhetőek az eredmények (…még); a másik témánál csak részleges eredmények vannak, igaz apránként azért csorognak. Végül a harmadik témával állok a legjobban, csak épp az általam elképzelt idővel csúsztam meg egy kicsit. Azért rajta vagyok és remélem, hogy a következő bejegyzés már a statisztikáról fog szólni…érdekes lesz ;)

Mindazonáltal, hogy ne maradjatok olvasás nélkül, a múltkori témát folytatom, csak most a rudazat helyett a vitorlákkal. (A rudazatos bejegyzés utóélete igen pozitív volt, köszönöm a visszajelzéseket.)

Bízom benne, hogy megfelelően sikerült rávilágítani, hogy egy jó rudazatválasztásnak köszönhetően nagyban segíthető a versenyző fejlődése. Természetesen ez a vitorlaválasztásnál sincs másképp. Sőt, a kettő együtt pedig egy igen komplex rendszert alkot, amire nagyon oda kell figyelni.

Az osztályszabályban a vitorlának egy külön fejezete van (6-os fejezet), amiben számos készítéssel, alapanyaggal kapcsolatos szabály van megadva. A vitorlakészítőknek természetesen a one design jelleg miatt ezeket a szabályokat be kell tartaniuk.
A szabályok egy jelentős része a vitorla befoglaló méreteit (kereteit), latnizsákok elhelyezkedését, a megerősítések módjait és pozícióit stb határozzák meg. Ezen túlmenően, hogy a vitorla hasa, belépő éle hol és milyen módon legyen elhelyezve, azt maga a készítő határozza meg, éppúgy mint pl. a latni merevségét.
Azaz a készíthető vitorlák személyre szabhatóak, ezáltal típusuk szinte végtelen.
Ezen azért érdemes elgondolkozni! Vagyis lehet szabályos vitorlát készíteni 30kg alatti versenyzőnek és lehet szabályos vitorlát készíteni 50kg feletti versenyzőnek is.
(A rudazat ennél egy fokkal jobban szabályozott, a hajótestről nem is beszélve. Igaz, a rudazatnál az anyagösszetétel nem szabályozott…bár ami nincs leírva, az a szabály szerint nem megengedett.)

A vitorlát alkotó panelek méretével, alakjával lehet „játszani”, hogy hova, milyen módon kerüljön a vitorla hasa. A vitorla szabását tekintve létezik:
- keresztszabású vitorla (crosscut), ekkor a vitorlát a boommal párhuzamos panelek alkotják
- radiál szabású (radial cut), ekkor a vitorla hátsó sarkából (és/vagy a felső sarkából is) kiinduló radiális panelek alkotják a vitorlát
- vegyes szabású vitorla; korábban többféle verzió is elérhető volt, mára azonban ezek eltűntek

Számos vitorlakészítő különböző típusú vitorlái érhetők el. A vitorlák általában szabás és ajánlott versenyzői súly szerint vannak kategorizálva.
Vitorlaválasztás esetén érdemes szem előtt tartani az alábbi, szabással kapcsolatos általános vélekedést:
- a keresztszabású vitorlák alapvetően kevésbé érzékenyek egy-egy hajóvezetésből származó hibára. Persze ez nem azt jelenti, hogy szélben állás esetén lobogó vitorlával is halad a hajó…hanem azt, hogy kisebb vitorlakezelési pontatlanságok (pl. későn/korán való ráhúzás) ellenére is jól működik, míg
- a radiál szabású vitorlák precízebb hajókezelést, nagyobb fokú koncentrációt igényelnek.

További választási szempontok:
- hol, milyen körülmények között lesz használva a vitorla (rendszerint erős/gyenge szeles hely, hullámok)
- milyen súlyban van, illetve épp egy növekedési fázisban van-e a versenyző (esetleg karácsonyi mákos bejgli szezon után :) )
- milyen stílusú a versenyző (préselős, futtatós)
- folyamatosan és precízen kezeli a versenyző a vitorlát, vagy csak amikor már az edző figyelmeztet
- stb stb

Végül, de nem utolsó sorban, a választást gyakran az adott időszakra jellemző divathullám is befolyásolhatja. A jól bevált márkák mellett persze azért a "mainstream"-től eltérő vitorlahasználók is mindig vannak és így kivételek is adódnak. Pl. nyertek már Magyar Bajnokságot Windesign vitorlával is, vagy épp a holland válogatott Optimax (igen, a rudazatgyártó) vitorlákat használ.

Választásban a bőség zavara itt is adott, ezért készítettem egy összefoglaló táblázatot. (Előre szólok, hogy a táblázat nem teljes, a sorrend véletlenszerű.)

Természetesen vannak még a hazai vitorlakészítők is: Fekets Imre, Tuss Miklós, Lovas András, vagy épp a  One Design Sails (1D) Csepregi Panka vezetésével. (Bocsánat, elképzelhető, hogy kihagytam valakit.)
Sajnálatos módón Horváth Laci féle vitorlákkal már nem fogtok tudni menni.

Mindegyik vitorlakészítő honlapján elérhető az adott vitorlára vonatkozó szerelési/tuningolási útmutató. Ezek jellemzően táblázat formájában vannak, szóval minimális angol nyelvtudással is megérthetőek. Érdemes átolvasni!
A J-Sail és a North Sails útmutatója kifejezetten tartalmas, teli hasznos kiegészítő információkkal. Ha túl sok lenne benne az angol szakszó, akkor esetleg ostromoljátok a hazai forgalmazókat, hogy fordítsák le ezeket a szövegeket.

Ja igen, hogy ne kelljen a különböző honlapokat felkeresnetek, ezért összegyűjtöttem és olvasható formába szerkesztettem nektek az egyes szerelési/beállítási útmutatókat:

- One Sails
- J Sail
- North Sails
- Olimpic Sails
- Quantum Sails , illetve Radial vitorlára vonatkozó beállítás
- 3FL vitorla

Véleményem szerint a vitorlaválasztás egy igen nehéz műfaj. Amikor már az eredményesség a cél, akkor érdemes lehet több vitorlát is kipróbálni, habár azt szokták mondani, hogy ami jól működik, azon nem érdemes változtatni. Ez így önmagában igaz is, csak azért a kormányos mégis csak növésben van mind fizikailag, mind szellemileg, így az eszközöket is rendszeresen finomra kell hangolni.

Összegzés: A rudazatválasztás mellett, a vitorlaválasztásra is érdemes több időt szánni és a gyártói információkat is megéri átolvasni. Hogy a választás jó volt-e, az majd az első használat után el fog dőlni :) . Amúgy meg egy technikai sport esetén mindig jól jön egy jó kapcsolat az eszköz gyártójával.