Nagy létszámú mezőnyök és a pontozási rendszerek



Sziasztok!

A mostani bejegyzés, mely a különböző pontszámítási rendszerekről szól, részben kapcsolódik a múltkori témához, ahol a különböző pályatípusokról volt pár gondolat.
Önmagában ez egy egyszerű téma, de azért megvan a maga szépsége :).

Akik korábban vitorláztak a klasszikus olimpiai háromszög pályán, azok biztosan emlékeznek rá, hogy akkoriban egy másfajta pontszámítási rendszer volt érvényben: előnyszámításos pontozás. (Amúgy alapvetően eléggé sokféle pontszámítási rendszer van.)

Az előnyszámítási rendszer lényege, hogy futamonként az 1-6 helyezettek, úgymond „jutalmat” kaptak a többi helyezéshez képest. (Wikipédia szerint ezt a rendszert az 1968-as Olimpia óta használják.)

Hogy jobban átlátható legyen az, amit mondok (írok) alább egy összefoglaló táblázat a két pontozási rendszerről:

Helyezés

Előnyszámítási rendszer, régebben (kapott pont)

Legkisebb pontrendszer, manapság (kapott pont)

1.

0

1

2.

3

2

3.

5,7

3

4.

8

4

5.

10

5

6.

11,7

6

7.

helyezés száma + 6

7










Azaz:
-        az előnyszámítási rendszerben az 1-6 helyezettek között több mint 1 pont volt a különbség, míg a 7. helytől kezdve, mint pl. a 20. és a 21. helyezések között ugyanúgy, mint manapság „csak” 1 pontkülönbség van;
-        a legkisebb pontrendszernél nincs „külön jutalom” amiért korábban érsz a célba, mert az 1. és a 2. helyezések között is csak 1 pontkülönbség van, mint pl. a 20. és az 21. helyezések között.

A régi olimpiai pályán a 3 krajc – 2 raum – 1 hátszél szakaszon való küzdelem során nagyon kellett igyekezni, hogy a jutalompontok miatt legalább az 1-6 helyeken érjünk célba. Szép volt, jó volt.

A trapéz pályák elterjedésével (a mezőnyvitorlázásban) ezt a pontszámítási rendszert váltotta fel a legkisebb pontrendszer, azaz ahányadik vagy, annyi pontot kapsz. Emlékszem rá, a rendszer használatának az elején volt pislogás bőven :). Nyilván a cél az volt, hogy egy-egy verseny végkimenetele szorosabbá váljon és ne legyenek túl nagy pontkülönbségek.

Persze azon lehet még elmélkedni, hogy ez most jó vagy sem, hogy ha egy 100 fős mezőnyben végigvitorlázol egy futamot, befutsz elsőnek, és ugyannyi a pontkülönbség közted és a 2. között, mint a 99. és a 100. között (kivéve, ha időn túliak lettek).

Ez a pontrendszer még inkább erősíti azt az alapigazságot, hogy egy futam során, minden megszerezhető pont számít, mert a verseny végén lehet, hogy épp az az 1 pont fog hiányozni, ami egy szélfordulóval/hullámelütéssel/munkamentes hátszéllel stb. stb. úszott el.

Tényleg minden pont számít. A rajttól a célig küzdeni kell. De mi is az az 1 pont? Valakinek sok, valakinek kevés.
Ha végignézzük a Magyar Bajnokságokat 2005-2017 között (nekem csak ezek az eredmények vannak meg), akkor azt látjuk, hogy az elnyert 13 ifi bajnoki cím közül 4 esetben 1 pont döntött…ez az esetek 30%-a!
(Pontosabban három alkalommal 1 pont volt a különbség az 1. és a 2. helyezett között, míg egy alkalommal pontazonosság volt.) Nekik, az 1 pont biztosan rengeteget jelentett.

Mivel egy-egy versenyen olyan sok versenyző vesz részt, hogy nem együtt rajtoltatják őket, hanem külön csoportokban, ezért van még egy érdekes oldala a pontozási rendszernek.

Nagyobb létszámú versenyeken kétféle csoportosztási rendszert szoktak használni:
-        minden versenynap új csoportosztás van;
-        adott futamszámig válogató futamok vannak, míg utána csoportra osztás (arany/ezüst/stb) illetve döntő futamok (döntő futamoknál már a besorolt csoportból nem lehet kiesni)

Ebből az következik, hogy mindaddig, amíg a csoportok újra vannak sorsolva, addig a befutóban szerzett helyezés és a hozzá tartozó pont, a mezőny egészét néző végeredményben sajnos több pontot ér.

Példa:
pulai Mikulás Kupa; 300 induló; 3 csoport.
15. helyen érsz célba, amiért 15 pontot kapsz. Sajnos a másik két csoportban is van 15. helyezés.
Tehát az összesítésben a 45. helyen vagy. Ha csak 1 hajót is utolérsz a cél előtt, akkor a végeredményben 3 pontot javítasz!
A helyezések a csoport létszámától függően sokszorozódnak, amit nyilván egy kicsit tompít az egyenletes futameredmény, a keresztbeverések, illetve a minél több futamszám. Gyakorlati tapasztalat, hogy kb az 1-10. futamhelyezésekkel a végeredményben is az 1-10 körüli végeredmény várható. Majd 15-20 illetve a feletti eredmények sajnos sokszorozódnak a csoportok számával.

Ha 5 válogató futam van, és minden egyes futamban a cél előtt pont be tudsz fogni még egy hajót, akkor futamonként ugye 3 pontot tudsz javítani, míg 5 futam alatt összesen 15 pontot!
15 ponton múlhat akár egy jobb csoportba való besorolás is, ami természetesen kihatással van a válogatózási pontrendszerben kapott pontra (is).

A palamosi/workumi versenyen (amik ugye szintén válogató versenyek) általában 5 csoport van. Azaz minden egyes elvesztett hellyel 5 pontot lehet elveszíteni…vagy épp fordítva.


Összegzés:

A nagy mezőnyben való vitorlázásnál a mezőnystratégiai gondolkodásnál, a pontozási rendszert is érdemes fejben tartani. Azaz 1-1 utolért hajóval a végeredményben rengeteg pontot lehet lefaragni, így érdemes tényleg a végsőkig küzdeni.

Szóval hajrá! Minden pont számít!